A háromszög alakú Szent István tér a város egyik legszebb tere, a hajdani városfal formáját követi. Épületeinek többsége a városfal maradványaira épült, annak köveiből.

A tér egyik hangsúlyos, klasszicista épülete a régi várfal és két bástyájának felhasználásával, Pollack Mihály homlokzati tervei alapján épült.

A Szemináriumi, másnéven Karmelita templomot a XII-XIII. sz-ban létrejött szerzetesrend, a sarus karmeliták építették. A város első felsőszintű iskolája volt, mely évente 30 kispapot nevelt ki.

A templom oldalában található Nagy Lajos király szobra, Moiret Ödön alkotása. A Rend iránt nagy figyelmet tanúsító és segítő Nagy Lajos rendházat építtetett. Haraszti mészkőből készült szobra ezért került a templom oldalára.

A város legmagasabb pontján álló székesegyházat IV. Béla alapította, akit itt is koronáztak. A koronázási szertartások alkalmával az ítélkezés és a lovaggá ütés itt játszódott le.

A Városháza kettős épülettömb. A jobboldali a régebbi, már az 1700-as években is városházaként működött, mai barokk külsejét 1712-ben nyerte el.

A királyi koronázó jelvények egyikét ábrázoló alkotás ezer év emlékét hordozza. Ohmann Béla alkotásának címe: A fehérvári jog.

A Szent Imre templom, más néven barátok templomának falán látható Fadrusz János: Krisztus a keresztfán című alkotásának alumínium másolata. (Az eredeti az 1900-as Párizsi Világkiállításon aranyérmet nyert.)

A templom oldalában lévő Lux Elek alkotás a II. Világháborúban megsérült. Hogy megmentsék a pusztulástól, titokban elásták a Püspökség kertjében. 1990-ben ásták ki, így méltó környezetben láthatjuk.

A középkori Magyarország legszentebb helye, koronázások, királyi keresztelők, esküvők, temetések, országgyűlések otthona, ahol 38 királyt koronáztak, 15 királyt és 9 királynét temettek el.

A Koronázó Bazilika területének kialakítására, feltárására és bemutatására 1938-ban, Szent István halálának 900 éves évfordulója alkalmából került sor.

A Romkert melletti ún. „ lábasház” falán tablókat láthatunk királynékról, királyi családtagokról. Az itt elhelyezett képernyőn egy rövidfilm a hajdani bazilikát mutatja be, egy királykoronázás jelenetével együtt.

Watthay Ferenc várkapitány szobra mögött a Monostor bástya maradványait, illetve vármaradványokat látunk. A falakon hajdani „grafittik”, számok, betűk találhatók.

A Püspöki Palota előtt nézzünk a lábunk elé, hiszen Szent István király kézjegyére bukkanhatunk! A kézjegyet a Szent István emlékjel őrzi. A körülötte levő díszítés a szarkofág motívumaiból került összeállításra.

A Palotavárosi tavak mellett fekvő parkban a Székesfehérváron eltemetett királyok életnagyságú fából faragott szobraiban gyönyörködhetnek az idelátogatók.