A kétszáz éves Zichy-ház minden bizonnyal az egyik legtöbbet látott épület a városban, mely az 1870-es évektől kisebb megszakításokkal szállodaként üzemel. A szállóhoz kötődik például a világhírű Rigó Jancsi legendája is, aki a fehérvári Magyar Király kávéházban muzsikált fiatalon. A klasszicista remekmű megálmodásában Pollack Mihály is részt vett, később a Zichy család vásárolta meg.

A nagy múltú épületnek vezető szerepe van a magyarországi színjátszás történetében. 1874-ben alapították, az ország egyik első kőszínházaként. Az avatási ünnepségen a Kisfaludy Társaságot Jókai Mór és Gyulai Pál, a Tudományos Akadémiát pedig Arany László és Pulszky Ferenc képviselte. A feljegyzések arról szóltak, hogy Jókai alkalmi köszöntőjét Laborfalvy Róza mondta el.

Székesfehérvár Virágórája olyan élő műalkotás, melyet immáron ötven esztendeje szeretnek és gondoznak a helyiek. A virágóra régen mechanikus szerkezetű volt, az eredetit egy budapesti mester késztette az 1960-as években. Pontosságáért a város legendás órásmestere, Kovács Jenő felelt egészen haláláig.

A fehérvári Fő utca kivételes megvilágítással rendelkezik, ami csodás hangulatot ad minden évszakban a város korzójának. A világítótestek több mint 1300 méter hosszan futnak végig a burkolatban. A magyar fejlesztésű speciális lámpákban RGB LED izzók vannak, így lehetőség van szinte bármilyen színű világításra és központi vezérléssel akár futó fényt, fényjátékot is be lehet állítani.

Visegrád mellett Fehérvár is Mátyás szeretett városa volt, itt tartotta esküvőjét Beatrix királynéval, és Fehérvárott is temették el. A halálának 500. évfordulójára átadott gótikus-reneszánsz emlékmű szinte megtöri a belváros barokk képét. Az alkotás Melocco Miklós, Masznyik Csaba, Krahling János és Kisfaludy Attila munkáját dicséri.

A város egyik legszebb temploma a Ciszterci, vagy más néven Nepomuki Szent János templom pazar barokk pompával. A mennyezetképek Sambach Gáspár munkái. A főoltárba Nepomuki Szent János ereklyéje van beépítve. A templom rejtett kincse egész Európában egyedülálló: Hyngeller János, pálos rendi szerzetes kifaragta a sekrestye bútorán a templomban látható képeket.

Székesfehérvár egyetlen, a középkor óta álló lakóépülete, mely ma is őrzi eredeti vonásait, 13. századi gótikus, majd barokk elemekkel tarkítva. A 750 éves épületet többször átépítették, de legutoljára ódon falait szabadon hagyták, hogy látni engedjék a múló-maradó évszázadokat. Bejáratánál a középkori kövezett utcaszint látható, ami jóval alacsonyabb a mainál.

Barokk, rokokó és középkori elemek egy építészeti alkotásban - a belváros ékköve a Hiemer-Font-Caraffa épületegyüttes, amely három részből olvadt egybe a középkorban. A 15. századi épület ma is pompázatos szépségű, hiszen gyönyörűen, az eredeti elemek figyelembevételével és láttatásával újította fel a város.

II. világháborús emlékmű, amelyet a fehérváriak nagy tisztelettel vesznek körül. A háborúban a Ciszterci templom tornyát bombatalálat érte, harangja lezuhant, de a templom bejárati csarnokának boltíve megállította. Csak 1995-ben emelték ki. Az emlékmű Lugossy Mária szobrászművész alkotása: egy bombakrátert és lávafolyamot szimbolizál, az eredeti haranggal a közepén.

A hajdani koronázóvárosnak igencsak tüsténkednie kellett a 18. században, hogy a várost újjávarázsolják az oszmán idők után. Ez a templom is akkor épült, az 1740-es években. A hajdani ferences templomot Szent Imre herceg tiszteletére szentelték fel, a közép- és újkorban a magyarországi Szent Imre-tisztelet középpontja volt.

A kör alakú, macskakőbe mélyesztett alkotást 2015. augusztus 14-én adták át a Városház téren. Az emlékjelen Szent István aláírását láthatjuk. Az emlékjel mészkőből készült, felirata latinul: „Signum dom Stephani incliti regis”. Jelentése: István úr, a kiváló király jele. A Szent István Emlékjel azt a büszke fehérvári meggyőződést hirdeti, hogy a nemzet történelmi fővárosának lakói Szent István városában élnek.

Az ország egyik legjelentősebb copf stílusú épületét az egykori koronázó bazilika területén építették fel 1788 és 1801 között, felhasználva annak építőköveit. A palota és annak kertje 'belóg' a középkori templom területébe, szó szerint ráépítették a romokra. Könyvtára mintegy 70 ezer kötetre tehető, középkori kódexekkel és ősnyomtatványokkal, könyvritkaságokkal.

A hajdani Koronázó Bazilika 38 királykoronázás helyszíne volt, 15 uralkodó és 9 királyné temetkezett ide. Itt őrizték a Szent Koronát, a királyi kincstárat és a levéltárat. Az egykori koronázótemplomot a 11. században emeltette Szent István király, de az évszázadok során több átalakításon, bővítésen esett át.

A műemlék épület az ország egyik legjelentősebb barokk terének éke, díszes kapuját Justitia (igazságosság) és Prudentia (okosság) allegorikus szobrai vigyázzák. Főépületét már 1689-ben tanácsházaként tartották nyilván. Ma itt őrzik a Szent Korona, az Országalma és a koronázási kard hiteles másolatát. A csodálatos barokk épületnek az udvara is híres: az 1938-ban itt tartott kihelyezett országgyűlésen itt döntöttek arról, hogy augusztus 20-a Szent István ünnepe, nemzeti ünnep és munkaszüneti nap lesz.

A Megyeház utca egyik legkülönlegesebb épülete az "Istenszemes" ház. A török uralom után, a 18. században épült ez a bűbájos, földszintes, barokk lakóház, amely ma műemlékvédelem alatt áll. Nevét a kapuja felett látható népi motívumról kapta, amely nem más, mint egy masnival összekötött füzér egy koszorún, melynek közepén látható az Istenszeme-ábrázolás.

Ma a Fejér Megyei Közgyűlés otthona, régen a vármegye börtöne volt. 1870-1812 között épült, klasszicista stílusban, Pollack Mihály, Tégl János és Tallher József tervezése nyomán. A hatalmas építményt hat csodás korintoszi nagypilaszter tagolja.

Más néven Szemináriumi vagy Szent József és Kármelhegyi Boldogasszony-templom, melyet a 18. században emeltek a kármeliták. A templom sorsa viszontagságossá vált, amikor 1783-ban II. József megszüntette a szerzetesrendek működését. Plébániatemplom, majd a papnevelés helyi központjának temploma lett.

A szerencsések találkozhattak itt Blaha Lujzával is a századelőn, ez volt ugyanis a nemzet csalogányának kedvenc pihenőhelye. Az 1905-ben nyílt szecessziós stílusú, kagylódíszítésű, kupolás fürdőt eredeti pompájában újították fel, faragott kabinsora, mozaikos helyiségei, díszburkolatai és stukkói a múlt századelő elegáns világát idézik.

A lánykori nevén Csöppenszky-házként is ismert épület a város egyik legszebb szecessziós lakóépülete, mely 1900 körül épült. Különlegességei az emeleten láthatók: a hármas nyílású loggia a kovácsoltvas korláttal, a rozettadíszes homlokzat, valamint a féloszlopfőkön látható páva-domborművek látványos szecessziós elemek.

Városunk legendás órásmestere, Kovács Jenő nevéhez Fehérvár számos időmérője kötődik: a toronyórák, a Virágóra, a Csitáry-kút mellett az Órajáték és az Óramúzeum is neki köszönheti létét. A mester csodás órajátékát Ecsedi Mária képzőművész, Korompai Péter keramikusművész és Diós Tibor kovácsművész munkája teszi teljessé.